Szulejmán meghalni jött Magyarországra

Az idős és beteg uralkodó Magyarországon hunyt el Szigetvár ostroma közben. Halálát titkolták, testét egy fa ládában rejtegették, belső szerveit viszont itt temethették el, később fényes síremléket emeltek a teste által megszentelt földdarabra. Az igazság sokszor izgalmasabb a meséknél.

Nemzeti büszkeségünk kivirul a Szigeti veszedelem azon sorait olvasva, ahol a kirohanás után Zrínyi Miklós Szulejmán mellé verekszi magát, és borzalmas csapással „kettészakasztá” a szultán testét. A szigeti kapitány hősi halála előtt méltó bosszút áll az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodóján, a mohácsi győzőn, aki elfoglalta Budát, hatalmas területet szakított ki az országból, gyakorlatilag eltörölte az önálló, független Magyar Királyságot.

Vérszopó szelendek, világnak tolvaja,
Telhetetlenségednek eljütt órája;
Isten büneidet tovább nem bocsátja,
El kell menned, vén eb, örök kárhozatra
– idézi ükapja Szulejmánhoz intézett szavait a költő és hadvezér Zrínyi Miklós. Régóta tudjuk, hogy ez a csak a hitet erősítő költői túlzás az események után csaknem száz évvel, amikor még mindig úgy nézett ki, a török uralomnak soha nem lesz vége.

I. (Nagy) Szulejmán élete természetes halállal ért véget még Sziget ostromának befejezése előtt, 1566. szeptember 7-én.

A szigetvári Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport évek óta tartó munkája számos nagy volumenű felfedezést tett az elmúlt években: megtalálta a szultán síremlékének, azaz türbéjének helyét, feltárta a mellé épített dzsámi, derviskolostor és a többi egyéb épület, valamint az erőd maradványait, a munka ma is folyik. Szulejmán halálának évfordulóján Dr. Pap Norbert geográfus-történészt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, a kutatócsoport vezetőjét kérdeztük a részletekről.

Nyomós indokból vállalta az utat

A szultán beteges volt, 72. életévét taposta, a kor fogalmai szerint valódi matuzsálem, amikor 1566-ban személyesen vezette seregét nyugati hadjáratra. A hosszú, megerőltető út kifejezetten veszélyes volt már az ő állapotában, de több nyomós okból is így kellett tennie – mondja a 24.hu-nak Pap Norbert.

Legitimációja igencsak meggyengült Isztambulban, sokan úgy vélték, idős korára alkalmatlanná vált a birodalom vezetésére, trónja védelmében kellett bizonyítania. Külső tényezők is amellett szóltak, hogy a szultáni sereget ő maga irányítsa. A porta hatalma inogni látszott Magyarországon, a Habsburg erők mind addigi hódításait, mind a török felé lojális Erdélyi Fejedelemséget veszélyeztették. Ráadásul Zrínyi Miklós Sziget várából indított portyái nemcsak Nándorfehérvárig zaklatták a hódítókat, de veszélyeztették a Duna menti közlekedést is, más szóval a legfontosabb útvonal biztonságát.

Akkoriban Magyarország három legfontosabb végvára Eger, Gyula és Szigetvár volt, a vállalkozás célja pedig utóbbi kettő meghódítása. Sikerült is. A török ezzel bebetonozta hatalmát, visszaszorította a Királyi Magyarország erőit, megsegítette Erdélyt, és megnyitotta az utat nyugaton Nagykanizsáig, keleten Nagyváradig.

A cikk folytatása – 24.hu