Macar Haberler – Török Hírek

Macar haberler Türk dilinde – Török hírek magyarul

Az oszmánok vallási világa. Az iszlám és a dervisek

Ha az Oszmán Birodalom kerül szóba, akkor a mohácsi vész és Jumurdzsák után az iszlám terjeszkedése, terjesztése jut leginkább a megkérdezettek eszébe – a “hódító iszlám”. És valóban: az Oszmán szultánok 1517-től az iszlám kalifái, azaz Mohamed helyettesei (ezt jelenti a kalifa szó) voltak, amely ugyan gyakorlati hatalommal nem járt, mégis óriási tekintélyt kölcsönzött az uralkodóknak. A Magyarországon küzdő törökök természetesen a hit harcosai voltak, azaz hitharcosok (gázik), minden talpalatnyi föld, amelyet meghódítottak, az “iszlám házát” – azaz a muszlim irányítás alatt álló területet – növelte tovább. (A muszlim üdvtörténet szerint a hitharc addig folytatódik, amíg Mohamed tanítása a világ minden népéhez el nem jut – s ami nehezebb: értő fülekre nem talál.) A hitért folytatott harcban elesettekre – a vértanúkra, törökül sehídekre – pedig a mennyország vár: míg a többiek az utolsó ítélet napján a megmérettetésre várakoznak, ők szikrázó patkójú lovakon vágtatnak be a paradicsom kapuján.

Installáció a konyai derviskolostorban kialakított múzeumban

1_dervis.jpgAz Oszmán Birodalom hódításainak története tehát szorosan összefügg az iszlámmal. E kapcsolódás azonban korántsem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Az oszmánok ugyanis nem túlságosan jó muszlimként kezdték pályafutásukat. Hogy ezt megértsük, egy pillanatra vissza kell tekintenünk az iszlám történetére. Mohamed hangsúlyozottan az arabok prófétája volt, akik azután féltékenyen vigyáztak is a hozzájuk, az ő nyelvükön érkezett kinyilatkoztatásra: az iszlám első évtizedeiben aki nem született arabnak, nem is lehetett az új vallás követője. A Omajjád-dinasztia uralmának vége felé vált egyre hangosabbá az a követelés, hogy a hatalmasra hízott birodalom nem arab alattvalói is felvehessék az iszlámot. Hosszabb hezitálás után ennek engedélyezésére sor is került: ezzel az aktussal vált az iszlám valójában világvallássá. Az iszlám szent nyelve persze az arab maradt, más nyelven nem is létezhet: a muszlimok általános felfogása szerint a Koránt Allah úgy teremtette meg, ahogy ma is ismerjük. Ezért például egy fordítás komoly eltávolodást jelent az isteni műtől. Másrészt maga az iszlám mint vallás alapvetően határozza meg az életmódot: nem csupán a muszlimok vallási életére, hanem mindennapjaira is kiterjed.

A sztyeppei népek iszlámja

Mint láttuk, az iszlám kezdetben egyáltalán nem térített, s egy alapszabály szerint csak az tekinthető muszlimnak, aki saját elhatározásából lett azzá, kényszer alkalmazása tehát tilos. Mindemellett a kalifátus hatalma alá került népek előbb-utóbb az uralkodó vallás felé fordultak. Így tettek a különféle török törzsek vezetői – s nyomukban alattvalóik – is. Csakhogy a sztyeppei népek vallási felfogása gyökeresen eltért az arabokétól: nem a kizárólagosságra épült, hanem egy alapvető gondolatrendszerbe építette be mindazt, amit elfogadhatónak látott. (Ennek a gondolkodásnak a kifejeződése az a Géza fejedelemről fennmaradt legenda, mely szerint egyszerre áldozott a keresztény Istennek és a pogány isteneknek. Amikor kérdőre vonták, azt felelte: elég gazdag, megteheti. A történet nem az istentagadó gőgről szól, hanem arról, hogy többféle vallásos megközelítés is megférhet egymás mellett.)

Hogy egy példával éljünk: Mohamed unokaöccse és egyben veje, Ali – aki a negyedik kalifa lett – a törökök körében nagy tiszteletnek örvendett vitézi erényei miatt. És mint ilyen összemosódott a török mesék természetfeletti erejű hőseinek alakjával: a róla szóló történetekben “táltos paripán” jár, csodálatos karddal küzd, sárkányokkal és óriásokkal verekszik meg. Vagy miközben az iszlám mitológiában a nőknek nem jut túlságosan hangsúlyos szerep, a törökök körében nagyon fontos figurává vált Fatma ana, azaz Fatima “anya”, Mohamed lánya, az előbb említett Ali felesége, akitől mellesleg Mohamed vér szerinti leszármazottai erednek. A különleges tisztelet mögött valószínűleg a régi török hitvilág női istensége, Umaj áll.

Másfelől a törökök számára az iszlám számos szabálya érthetetlennek és követhetetlennek tűnt: nem csoda, hiszen ezek az arábiai arab társadalomra voltak kitalálva. Nehezen barátkoztak például a dzsámiba járással, a napi ötszöri imával, a hosszú böjttel, a női és férfivilág/élettér szétválasztásával vagy az alkoholtilalommal. De problémát okozott az arabok kutyák iránti ellenszenve is (egy kutya jelenléte például semmissé tehet egy imát): egy sokat vadászó sztyeppei pásztornép számára a kutya elengedhetetlen társ. Ezért azután a törökök végső soron nem átvették, hanem adaptálták az iszlámot, a folyamat egy jeles 12. századi dervisfőnök, a közép-ázsiai Ahmed Jeszeví nevéhez fűződik.

A cikk folytatása – rubicon.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Information

This entry was posted on június 13, 2019 by in történelem and tagged , , , , , , .

Navigáció

Naptár

2019. június
h K s c p s v
« máj   Júl »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Statisztika * Istatistik

  • 397 492 látogató * ziyaretçi

Impresszum

A trhunews.wordpress.com weboldal a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének Tartalomszolgáltatási és Etikai Kódexét magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az oldal WordPress alapon működik. Az oldal tartalmával, esetleges hibás működésével kapcsolatos észrevételeit, panaszait kérjük, hogy a trhunews1@gmail.com címre küldje. Köszönjük, hogy olvasóink között üdvözölhetjük! Kérjük, hogy a cookie-kra vonatkozó figyelmeztetésünket olvassa el, és ha egyetért vele, szívesen látjuk, böngésszen nálunk, kérdezzen tőlünk. Hoşgeldiniz!
%d blogger ezt kedveli: