Macar Haberler – Török Hírek

Macar haberler Türk dilinde – Török hírek magyarul

A török lélek – I.

107255.jpgMert ha minket is borzol a multikulti, akkor egy másik világból hagyományaival érkezőket mennyivel inkább?

1973-ban – egyik korábbi életemben, még az egykori Lipótmező orvosaként – írtam egy cikket az Ideggyógyászati Szemlébe a török elmegyógyászati kérdésekről[1]. A kórtani részekkel most nem foglalkoznék, de Európa moszlim elözönlésének és ezen belül a németországi törökök politikai tényezővé válásának fényében az talán értékes lehet, hogy akkori írásom bevezetéséül a lelki betegségek szempontjából alapvető fontosságú mohamedán-török társadalom és néphagyomány fontos jellemzőire igyekeztem – sajnos jelentéktelen hatásfokkal – időben felhívni a figyelmet. Pedig ezek számbavétele lehet csak az első lépés a kultúraközi összecsapások, a befogadott más hagyományú népességek körében a terrorizmusig súlyosbodó jelenségek megértéséhez és kezeléséhez. Arra hivatkoztam, hogy társadalom-embertani vizsgálatok eredményeként általában az történik, hogy J.C. Mitchell szerint az adott társadalomban tapasztaltakat mintegy lefordítjuk magunknak saját kultúránk nyelvére, s ezzel válik számunkra megérthetővé és kezelhetővé. Ezzel szemben a nyugati világ még ezt sem tette meg, csupán a saját „nyelvét”: világlátását erőltetve előbb a gyarmatokon, majd a gyarmatokról az anyaországba befogadottaknál. A „multikulturalizmus”-nak elnevezett felszínesség hibájába esett, hiszen nem lehet olyan embercsoportot magunkhoz venni, „integrálni” amelynek csak munkaereje érdekel, s világlátása idegen marad a honi lakosságétól.

Tanulmányaim és addigi tapasztalatom alapján akkor a török társadalomra irányult a figyelmem. Akkori írásomat azzal indítottam, hogy míg a török néppel nyelveink szerkezetében és a népi gondolkodás gyökereiben hasonlóság mutatkozik, s lakóhelyeink – a Kárpát-medence és Anatólia is – egyaránt forgalmi csomópontnak bizonyult történelmünkben – ezzel nagyjából véget ér a párhuzam, s geopolitikailag Törökországnak a moszlim világnak a gyarmatosítást többé-kevésbé „megúszó” részével, Iránnal és Pakisztánnal van inkább hasonlósága. A törökországi lakosság fizikai embertan szempontjából is elkülönül a török nyelvtengeren belül a mongoloid-turáni tömbtől, mert az alföldi és keleti mediterrán embertipusokkal jellemezhető, tehát europid türkmén csoport legerősebb tagjaként népesíti be Anatóliát és a Balkán egyes területeit. Anatóliát a történelem kezdetétől a szinte folytonos népmozgás jellemzi (csak a főbbeket sorolva: hettiták, urartuiak, trójaiak, frígek, lüdök, asszírok, perzsák, makedónok, rómaiak, bizánciak, arabok, keresztesek, valamint a török törzsek több hullámban), s az így kialakult létbizonytalanságot az Oszmán-ház hatalomra jutása sem szűntette meg. A végekről kiinduló oszmán hódítás folyamatos belső harcokkal járt, s a hatalmi erővel összemarkolt társadalom még össze sem állt, máris a XVII. században megindult hanyatlás morzsolta. A karhatalom, s a helyi vallási és közigazgatási vezetők terrorja nem megszűntette, hanem életben tartotta a népi ellenállást. Moltke írja le emlékirataiban, hogy az oszmán hatalom katonafogdosása faluszámra nem hagyott munkabíró embert; s a menekülőkre kutyákkal vadásztak. Az útvonalakat elkerülő, elbúvó emberi települések jól mutatják a korábbi tömeges menekülést. Sorolhatjuk a lázadásokat és felkeléseket: szipáhi, dzseláli, levent, szarudzsa, deli… A betyárélet virágzásának bizonyítéka a Köroğlu-eposz nagy népszerűsége, s ilyen népi hősről írt regényt Yaşar Kemal is (magyarul: „A sovány Mehmed” címmel jelent meg).

A nincstelenség, éhínség, véres üldözés évszázadai a török parasztban az akaraterő hiányát, kételyt, reménytelenséget, borúlátást, s ezekből fakadólag félelmet, ravaszságot, bizonytalanságérzést teremtettek. Mintegy rögzült lelkében a középkori ember szemlélete: e világ siralomvölgynek tekintése – és így mi maradt? Legtöbbször csupán atúlvilági boldogságba vetett remény. (Yaşar Kemal: Kisbaba c. elbeszélésében az anya nélkül maradt gyermekről komolyan azt tartja a falu népe, hogy “jobb meghalnia szegénynek”.) Az életben maradást is fenyegető súlyos körülmények azt eredményezik, hogy alkalomadtán a morális szempontok félresodródnak, s az egyedi felülkerekedés vágya mindent legyőz. A társadalom rendfenntartó intézményei az ilyen jelenségekre válaszul mindig fokozták a fizikai és erkölcsi nyomást, s ezzel kialakult egy tipikus ördögi kör. Így jutott el a török társadalom a modernitás küszöbére.

Folytatás az eredeti oldalon – gondola.hu

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Alapinformációk

This entry was posted on október 5, 2017 by in Ti írtátok and tagged , , , .

Navigáció

Naptár

2017. október
h k s c p s v
« Sze   nov »
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Statisztika * Istatistik

  • 275 083 látogató * ziyaretçi

Impresszum

A trhunews.wordpress.com weboldal a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének Tartalomszolgáltatási és Etikai Kódexét magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az oldal WordPress alapon működik. Az oldal tartalmával, esetleges hibás működésével kapcsolatos észrevételeit, panaszait kérjük, hogy a trhunews1@gmail.com címre küldje. Köszönjük, hogy olvasóink között üdvözölhetjük!
%d blogger ezt kedveli: