“Sehol másutt ennyi külső és belső szépség nem egyesül” – Szulejmán dzsámija
Konstantinápoly elfoglalása után száz évvel épült a koronázó Szülejmánije dzsámi, melyet a legszebb oszmán emléknek tartanak. A dzsámihoz kollégiumok és különféle épületek tartoznak. Az udvarban lévő Szulejmán mauzóleummal együtt 1550-1557 között épült. Az épületegyüttes Szinán, a keresztény szülőktől származó oszmán-török építész tervei alapján készült.
Szinán nagy karriert futott be. Az isztambuli palotaiskolában tanult, ezt követően a janicsárseregbe került és részt vett a hadjáratokban. Előléptették és először gyalogsági majd műszaki tiszt lett. Hídépítéssel és hadmérnöki munkáival hívta fel magára a figyelmet. Szulejmán idejében kizárólag a szultánnak és a birodalom főméltóságainak dolgozott. 1536-tól főépítészi tisztet töltött be. Legnagyobb munkája Szulejmán dzsámija.
Evija Cselebi török író így írja le a dzsámi szerkezetét és összképét: „Szulejmán a tervezés, építés, kőfaragás és márványmegmunkálás tökéletes mestereinek ezreit gyűjtötte össze, akiket csak lelt az Oszmán-ház tartományaiban. Három teljes éven át dolgoztak az alapok lefektetésén…..További három év során az alapozás elérte a föld felszínét, de a következő évben abbamaradt az építkezés, mert a munkásoknak az emelkedő épület számára kellett fűrészelniök és vágniok a különféle színű köveket. A következő évben elkészült a mihráb (imafülke)…
Szulejmán nyughelye
A mihrábbal szomszédos és azzal szemközti oldalon a kupolához két félkupola csatlakozik, melyek azonban nem ama oszlopokon nyugosznak, mivel az építész óvakodott azok túlterhelésétől. Szinán minden falba ablakokat vágatott, hogy fény juthasson a dzsámiba….A mihráb bal és jobb oldalán csodával határos módon megmunkált csavart oszlopok állanak. Vannak ott embernyi magas tiszta sárgarézből készült, tiszta arannyal ékített gyertyatartók, bennük kámforozott méhviasz gyertyák, mindegyik húsz mázsát nyom…
Belső tér
A dzsámi mindkét oldalán alacsony oszlopokkal megtámasztott karzat áll, egyik a tengerre, másik a piactérre néz… A kupola körül a dzsámi belsejében oszlopokon nyugvó két sor galéria is van, miket a szent éjeken lámpások világítanak meg. Összesen huszonkétezer a lámpások száma; s úgyszintén a tetőről még sok ezer más díszítés függ. A dzsáminak mind a négy oldalán vannak ablakok, mik beengedik a frissítő szellőket, és fölüdítik a gyülekezetet; s a hívők bizonyára úgy érzik: a paradicsomi örök életben vannak…
A dzsámi udvarába három kapu nyílik, melyekhez föl, s onnan le három lépcsőfok vezet. Fehér márványból van kirakva… Az udvar minden oldalán az ablakok fölött a Koránból vett idézetek olvashatók, miket kék cserépre fehér betűvel festettek. A kiblával szembeni ajtó (azaz az északi ajtó) mind közül a legnagyobb; fehér márványból készült, szépségének, mestermívű faragásának és díszítésének nincsen párja e földön…
Az ajtókeret fölött filigrán munkával faragott virágok és girlandok futnak, oly ügyesen egymásba fűzve, mi Dzsemsid művészetével vetekszik. E kapu mindkét oldalán négy emelet magas épületek állnak, ezekben az időt kiáltók, őrök és harangozók szobái kaptak helyet. E kapu bejáratánál hatalmas, kerek, vörös porfirtömb van, mi páratlan nagyságú és különlegesen csiszolt…
Az udvar négy oldalán körbefutó oszlopok talapzatára sárgaréz táblákat helyzetek el, melyekre emlékezetes események, így tűzvész, földrengések, lázadások és megmozdulások időpontját vésték. A dzsámihoz négy minaret tartozik ezek mindegyikén tíz galéria épült, annak jeléül, hogy Szulejmán hán szultán a tizedik az Oszmán-ház szultánjainak sorában. A dzsámi testéhez csatlakozó két minareten három-három galéria épült, melyekre kétszáz lépcsőn lehet följutni;…
A cikk folytatása – nokorszak.hu
Macar Haberler - Török Hírek 